Rivo billentyűzet vakoknak fejlesztve


Deprecated: idn_to_utf8(): INTL_IDNA_VARIANT_2003 is deprecated in /data/www/fussneki/wp-content/themes/manduca/inc/class-link-functions.php on line 418

Deprecated: idn_to_utf8(): INTL_IDNA_VARIANT_2003 is deprecated in /data/www/fussneki/wp-content/themes/manduca/inc/class-link-functions.php on line 419

Deprecated: idn_to_utf8(): INTL_IDNA_VARIANT_2003 is deprecated in /data/www/fussneki/wp-content/themes/manduca/inc/class-link-functions.php on line 418

Deprecated: idn_to_utf8(): INTL_IDNA_VARIANT_2003 is deprecated in /data/www/fussneki/wp-content/themes/manduca/inc/class-link-functions.php on line 419

Ismerkedés

Pár hónapja egy hírlevélből értesültem arról, hogy kifejlesztettek egy billentyűzetet kimondottan vakok számára. Erről a Rivokülső billentyűzetről nagyon sok jót lehetett olvasni külföldi oldalakon és tesztekben, így amikor megtudtam, hogy Seregi András rendelt egy ilyet, már biztos voltam benne, hogy kölcsönkérem tőle egy teszt erejéig. András azonnal igent mondott, és eljuttatta hozzám az eredeti dobozában, úgy, ahogy ő átvette.

Nagy izgalommal nyitottam ki a dobozt. Az igényes csomagolásban a rekeszében található a billentyűzet némi papir társaságában, illetve egy töltőkábel pihent a doboz aljában. Ezen kívül mást nem tartalmazott a doboz. Mivel egy hordozható billentyűzetről van szó, lehet, hogy nem ártott volna egy kis védőtokot mellékelni.

A billentyűzet $129-es árcédulája (+ $15 szállítási költség) miatt – na meg az ismeretlenség miatt is – jelenleg ez az egy darab található meg hazánkban.

A billentyűzet a honlap szerint több “kiosztásban” is megvásárolható. Bár ez csak az iOS verzióra igaz. Az Android készülékekhez kapható változat jelenleg csak az angol kiosztást képes kezelni.

Igen, a billentyűzet két változatban kapható. Az iOS eszközökhöz használható verzió került hozzám is, ezen kívül kapható egy Androidhoz kifejlesztett változat is. A különbség abban rejlik, hogy az iOS változat a VoiceOver billentyűparancsain keresztül ad egyéb funkcionalitást az eszköznek, míg az Androidhoz készült változat a Talkback billentyűparancsait ismeri. Ezért a két verziót felcserélni nem érdemes, mert nem fog működni a másik platformon.

Aki szeretne egy ilyet használni, annak a kézikönyvkülső nagyon nagy segítség, hiszen minden alaposan dokumentálva van úgy, hogy vakon egyedül is boldogulni lehet az eszközzel. Itt az idő tehát, hogy alaposan átnézzük minden funkcióját!

Üzembehelyezés

A billentyűzet kb. akkora, mint egy bankkártya. Vizszintesen kell tartani, tehát nem úgy, mint egy Nokia telefont (már a billentyűsre gondoltam). Így úgy néz ki, hogy összesen 5 oszlopban 4 billentyű található rajta. A középső 3 oszlop a számbillentyűzet, kétoldalt pedig a jobboldali és baloldali nevezzük funkció billentyűk találhatóak.

Akkor tartjuk helyesen a kütyüt, ha az usb port a felénk eső oldalán található. Ilyenkor a ki/be kapcsoló a billentyűzet bal oldalán tapintható ki. Ezzel egyvonalban az alján található egy pici gombocska, amire hajlamos az ember azt hinni, hogy led (tapintás alapján), de nem, ez a bluetooth gomb, amely az eszközök kapcsolódásakor jön jól nekünk. Itt jönnek az első – negatív – tapasztalatok:

Ha ez a billentyűzet vakoknak van tervezve, akkor a bekapcsoló gomb miért olyan, hogy nyomjam valahány másodpercig, és akkor feléled, amiről persze semmi hangjelzésem nincs. Persze próbálgathatom, hogy megy-e a telefonnal vagy sem, de mi van, ha valamiért maga a Bluetooth kapcsolat nem jön létre, de mégis bekapcsol? Vagy hangjelzést kellene adnia, vagy olyan kapcsolóval megoldani, ami esetleg bentmarad ha be van kapcsolva, kint, ha ki, stb. Egy sima tolós kapcsoló is megtenné.

Hasonlóan nem tetszik a bluetooth gomb, amiről szintén nincs semmilyen visszajelzés azon túl, hogy a telefon megtalálja az eszközt, vagy sem párosításkor.

Hozzá teszem, hogy látónak sem egyértelmü a ki/be kapcsolás, hiszen csak felvillan egy pillanatra a bekapcsolást jelző led, de ez a ki és be kapcsolásnál egyaránt így történik, így a látó sem tudja megállapítani, hogy ki vagy be van kapcsolva az eszköz.

A hangjelzések hiánya súlyos probléma. Használat közben máshol is találkoztam vele.. Munka közben gyakran üzemmódot kell váltani. Mivel ez szám billentyűket tartalmaz mint egy régi Nokia billentyűzete néhány extrával kiegészítve, ez gondolom érthető is. Pl. számbevitel, szöveg bevitel, navigációs módok, a beviteli módok lehetnek különbözőek, stb. Ezek közül csak és kizárólag az ad visszajelzést, ami egyébként is a VoiceOver alap funkciója, pl. a quick navigációs mód ki és be kapcsolása. De az, hogy a billentyűzetet átváltom szám bevitelre, csak akkor derül ki, ha elkezdek írni vele. Őszintén megmondom nekem ezek a visszajelzések hiányoznak, de lehet, hogy másnak nem, vagy gyakorlás után már engem is zavarna.

Ha ezt vakoknak tervezték, akkor érdemes lett volna az Apple munkatársaival összedolgozni, és megoldani, hogy a VoiceOver bejelentse ezeket a funkció váltásokat.

Még az is lehet, hogy megkeresték őket, csak az Apple nem foglalkozott ezzel a kéréssel, így kimaradt. Ezt nem fogjuk megtudni, de akkor is nekem egy ilyen funkció hiánya nagy szarvas hibának tűnik.

Írás

Ha már billentyűzet, akkor elsősorban írjunk vele! A szöveg bevitelre két módszer is van.

Az egyik a sztenderd Nokia mód, amit ők ABC bevitelnek hívnak. Ilyenkor a kettesen van az A B C, a hármason a D E F, stb. Nem is gondoltam volna, hogy benne maradt ez az írásmód a kezembe, így nem is volt nehéz megtalálni a betűket, kivéve az ékezeteseket, mert azokat sajnos nem ott találjuk, ahol elvárnánk, hanem külön táblázatban van leírva a dokumentációban.

A táblázat szerint az Á a négyes billentyűn, az É az egyesen, az Í a hatoson. Fölösleges itt felsorolni, de láthatjuk, hogy elsőre nehéz felfedezni benne a logikát. Sokadjára sikerült!!!

A logika a másik – a gyártó által jobban preferált – un. “smart querty” beviteli módban vált világossá a számomra.

Ez a beviteli mód minden bizonnyal sok gyakorlással belekerül az ember kezébe, de elég káoszosnak tűnik a kiosztás a számomra.

Az egyes gombon vannak a Q W E betűk, de sajnos abc sorrendben kínálja fel, tehát E W Q. (Ebben a sorrendben jönnek a betűk, ha az egyes billentyűt egymás után többször megnyomom). A kettesen az R T Y, itt legalább az abc sorrend is oké. A hármason az U I O, persze I O U sorrendben, amivel hagyjanak békén.

Gondoljuk, hogy a négyesen az A S D található. Hát nem. És innentől nem vagyok hajlandó megtanulni. A négyesen A D Z található. Ehem. Miért ott a z? És innentől tökéletesen felborul minden sorrend, én nem vagyok erre képes.

Az ékezetes betűk bevitelének logikája itt vált érthetővé a számomra, mint korábban említettem. Az É betű az egyes billentyűn, tehát az e-vel együtt található. Az Á az a-val van egy helyen, így a négyes gombra került. Talán fölösleges tovább sorolnom, ez azért nem egyszerű írás közben. Főleg úgy, hogy az ékezetes betűk előcsalogatásához egy funkció gombot is nyomva kell tartanunk.

Az ékezetes bevitel élményét tovább rontja, ha a fentebb taglalt “ABC beviteli mód” kiválasztása után is a “smart querty beviteli módnak” megfelelő helyükön maradnak ezek a betűk.

Az írást tovább nehezíti az a tény, hogy ha egymás után olyan betűket kell írjunk, ami azonos billentyűn található (ABC mód esetén a “baba”, smart querty esetén az “add”), akkor nagy bajba kerülünk. Ugyanis ha beírjuk az a A betűt, várhatunk az ítélet napjáig is, de ő arrébb nem megy egy karakterrel még véletlen sem. Ha újra leütjük, maradunk az előbbi betűhelyen, csak átváltja pl ABC mód esetén B betűre.

A megoldás az, hogy létezik írás közben egy segéd billentyű, amivel az előzőleg bevitt betűhöz tartozó billentyűt lehet helyettesíteni, így már tovább lép a következő betühelyre.

Csak a káosz kedvéért a következő módon írhatjuk be a babát ABC bevitel esetén:

  •  “b” betű: kettes gomb kétszer

 

  • “a” betű: A négyestől balra, vagy a hatostol jobbra lévő funkció billentyűt egyszer megnyomjuk

 

  • “b” betű: újra az egyest kétszer

 

  • “a” betű: újra a kettő közül valamely funkcióbillentyűt.

 

Hogy érthetőbb legyen a káosz, most írjuk be smart querty módban az “add” szócskát:

  • “a”: négyes gomb egyszer

 

  • “d”: négyes vagy hatos melletti funkciógomb valamelyike háromszor (második betű a négyesen a “z”)

 

  • “d”: négyes gomb háromszor.

 

Hát nem irígylem azt, aki ezen írni szeretne! Tanulhatunk újra valamit. És sajnos az írás nem olyan, hogy megjegyzem és elég, annak a kézbe be kell rögzülni. Egyébként meglehetősen hamar megy ez is, csak már megint ott vagyunk, hogy van egy ezredik beviteli mód, ami tökéletesen eltér minden más eddigitől, ráadásul a logikája sem egyszerű első nekifutásra.

Ha már számbillentyű, elvárnánk, hogy telefonálást is megkönnyíti. Pl a telefon alkalmazásban a “gombok” képernyőt választva írja be a megfelelő számokat! Ezt akkor sem teszi meg, ha beviteli módra váltok, majd szám bevitelt választok.

Persze érthető a miértje, mert ilyenkor a szám billentyűk a telefonon nem mint virtuális billentyűzet van kint, hanem egy-egy nyomógombként. Ezért az eredeti Apple billentyűzettel sem tudunk telefonálni, viszont a VoiceOver navigációs billentyűparancsaival egyenként megkereshetjük a számokat, és lenyomhatjuk a VO+le+fel kombinációval. Hát erre sem mondom, hogy kényelmes.

A nagyobbik baj az, hogy a billentyűzetet azoknak ajánlják, akik valamiért óckodnak az érintős telefonoktól. Lássuk be, a vakok többsége fél ettől az újdonságtól. Nekik nagyon jól jönne egy valódi számbillentyűs megoldás, amit tudnak pl. telebank használatakor nyomkodni. Így marad a headsetes, képernyő tapizós megoldás, ami ha időkorlátos a telebank kódbeírási lehetősége, akkor gyakorlat nélkül nincs ember, aki beírja a megfelelő számsort, vagy időben kiválasztja a megfelelő menüpontokat.

Navigáció, használat

A telefonunk egyes funkcióinak eléréséhez navigációs módba kell kapcsolni a billentyűt. Mivel ezen nincsenek nyíl billentyűk, vagy más a menük, ikonok kiválasztását segítő lehetőség, ezért van szükség a gyakori módváltásra.

Alapvetően a módváltás ugyan érthető, de használatkor nehézkes. Pl nyissunk meg egy mailt. Ehhez mindenképpen navigációs módba kell legyünk. Még mindig navigációs módban keressük meg az új üzenet írásának gombját. Szintén navigációs módban keressük meg a címzett mezőt. Majd aktiváljuk a szöveg bevitelt. Ez után át kell váltani szövegbevitelre, a quick navot ki kell kapcsolni, majd válasszuk ki a szövegbeviteli módot, ha szükséges. Pl ez akkor fontos, ha mi jobban szeretjük az ABC beviteli módot mint a smart querty-t, mivel nem jegyzi meg az előző írási módot az eszköz. Mindig smart querty-be vált írás mód bekapcsolása esetén.

Ha a címzettel megvagyunk, akkor váltsunk át navigációs módra, a quick navot kapcsoljuk vissza, és menjünk a tárgy mezőre.

Itt újra játszuk el a címzett mezőnél olvasottakat.

A levél törzsébe újra navigációs módban jutunk, majd újra az írás mód kiválasztása, … Ami engem illet, ezt nem tartom kényelmesnek egy picit sem.

Multimédiás lehetőségek

A multimédia kezelése tetszik. Lehetőségünk van arra, hogy vezéreljük a zenelejátszást a billentyűzettel. Alapvetően egyszerű, az egyik funkcióbillentyűt nyomvatartva kell nyomkodni a többit.

Pl. az egyes gombot, ami a lejátszás. A kettes hármas a track ugrás, hosszan nyomva beleteker. Stb. Ezek nagyon jók így, bár ha már módokat váltok a billentyűn, akkor nem jobb lenn az, ha átváltom multimédia használatra, és akkor nem kéne nyomvatartani egy funkcióbillentyűt sem.

Oké, ennek meg az az értelme, hogy bármilyen helyzetben képes az ember tracket váltani, stb. Mondjuk, hogy e felett napirendre lehet térni.

Konklúzió

A billentyűzet összerakása igényes, de nem prémium. Némi nyikorgást tapasztalni a jobb felső sarokban, de ezt leszámítva stabil fogása van.

A beszerezhetősége ugye $144, plusz amennyit a vámon elkérnek, mivel Kóreából érkezik a kicsike. Ez így már ötvenezer valamennyi Forint.

Ez a billentyűzet így nagyon szép, marha drága, és szerintem csak annak való, aki hihetetlen elszánt abban, hogy ő egy kézzel szeretne írni, míg a másik kezével cigizik, eszik, iszik, mittomén mit csinál. Elfogadom, hogy buszon kapaszkodva eszméletlen jó, ha azonnali írhatnékunk támad. De sosem támadt írhatnékom ilyen helyzetben, bár a jövőt nem tudhatom.

Arra sem jó, hogy meggyorsítja a dugóba került buszról a telefonálást, hogy “kések”. Nem gyorsítja meg, bár megoldható, ha az ember megtanulja pöcögtetni. Mellesleg az érintő kijelzőn is simán telefonálok egy kézzel.

Még ha teljesítené azokat, amiket fentebb hiányoltam, akkor esetleg volna néhány ember, akinek ajánlani tudnám.  Persze aki nem tud Braille-ben, vagy idegenkedik az érintő kijelzős virtuális billentyűzettől, annak ez tényleg alternatíva, de ezt is meg kell tanulni, akkor meg nem mindegy, mit tanulunk meg?